Szigetszentmiklós története

Szigetszentmiklós Pest megye délnyugati részén,

a főváros szomszédságában, a Csepel szigeten elhelyezkedő több mint 700 éves település. Északon Budapest XXI. kerülete (Csepel), keleten a Ráckevei-Dunaág, észak-nyugat felől Halásztelek, dél-nyugaton Tököl, délen pedig Szigethalom határolja.

Múltunk

A helység elnevezése a földrajzi környezetére és védőszentjére utal. A legrégebbi településnyomok szerint az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg, a vidék Árpád szálláshelye, vezéri szigete lett. A hagyomány szerint itt telepedett meg Árpád főlovászmestere, Csepel ispán is. A sziget róla kapta a nevét. Az adatok azt bizonyítják a szigeten kelták is éltek, a templomi ásatásoknál pedig római kori emlékek kerültek elő. A település első okleveles említése 1264-ből való. Az 1440-es években a déli végekről a szigetre telepített szerbek alkották a lakosság jelentős részét. A törökök elől a szerbek tovább menekültek, így csupán kevés számú magyar lakosság maradt ezen a vidéken. Szigetszentmiklós a középkorban többször volt királyi kézen, a hagyomány szerint "királyi nemes lovászok" települése volt. A XVI. század közepén - bár rövid ideig - mezővárosi ranggal rendelkezett. Ebben az időben - 1570 körül - Csepel-szigete valószínűleg Szegedi Kis István ráckevei református lelkész - később püspök - térítése nyomán reformátussá lett. 1690 után magyar, német és szerb telepesek költöztek ide. A városra újabb megpróbáltatások vártak: árvizek, tűzvészek, járványok tizedelték a lakosságot. A település lélekszámának fokozatos gyarapodása 1784-től vált érzékelhetővé. Szigetszentmiklós az 1848-as szabadságharc idején jelentős számú (248 fő) nemzetőrt adott Kossuth seregébe. A falu folytonossága nem szakadt meg a hódoltság alatt sem, és a XVIII. században a többi szigeti településsel együtt a Savoyai herceg birtoka lett.

Jelenünk

A viszonylag kedvezőtlen földekkel rendelkező Szigetszentmiklós az iparosításig nem tudott fejlődni. A két világháború között épültek a település középületei (községháza, régi posta, iskola), üzletek. A határban található a 314 m magas Lakihegyi Rádió-adótorony, amely a század elejének bravúros technikai újdonsága, s egyben Szigetszentmiklós egyetlen ipartörténeti műemléke. A II. Világháború itteni harcai alatt sok kárt szenvedett a település, elsősorban az 1941-44 között épült Dunai Repülőgépgyár közelsége miatt. A háborút követően, 1949. november 15én megkezdte működését a település határában épült Csepel Autógyár, s ezt követe 1950-ben a lakótelep építése. Szigetszentmiklós 1970-ben lett nagyközség, s elsősorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönhetően 1986. január 1-jén nyilvánították várossá. A település szerkezetére jellemző a három részre való tagozódás: az új típusú lakótelepi rész, a társasház építkezés és a falusias jellegű magánházak. A település lakosságának gyarapodása a XX. század közepétől, az iparosítás idejétől gyorsult fel, míg 1949-ben 6400, 1990-ben 19409, addig mára már a több mint 6000 éve lakott település 25.504 lakost számlál, akik az ország településein általában tapasztalható tendenciához képest főként fiatal- és középkorúak.

Kisebbségek-testvérvárosok

Jelenleg bolgár, cigány és német kisebbségi önkormányzat működik a településen. A város vallási sokszínűségét mutatja, hogy a katolikus és református egyház mellett itt működik a Nemzetközi Baptista Teológiai Akadémia is. Szigetszentmiklós testvérvárosi kapcsolatokat tart fenn Haukipudas (finn) és Gyergyószentmiklós (romániai) városokkal. Boulogne Sur Mer (francia) várossal az Általános és Szakközépiskola épített ki és ápol testvériskolai kapcsolatot. A német kisebbségi önkormányzat testvérvárosa Steinheim. A testvérvárosi kapcsolatok erősítése érdekében 2001. évben Millenniumi Nemzetközi Testvérvárosi Találkozót szerveztünk.

Kulturális élet

A városban évről-évre gazdagabb a kulturális élet, amely jól érzékelhető a település intézményeinek fejlődésében. Számos sportegyesület és civil szervezet működik a városban, melyek aktív tevékenységükkel gazdaggá teszik kulturális életünket, egyben országos és nemzetközi szinten is komoly eredményeket érnek el. 1990-ben történt átadása óta a város életét jelentősen befolyásoló intézmény a Városi Könyvtár és Közművelődési Intézményhálózat, melynek épülete több civil szervezetnek is otthont ad. Az intézményen belül működik az 1995-ben átadott Városi Galéria, ahol folyamatosan helyi és országos hírű művészek alkotásai tekinthetők meg. A város történelmi emlékeit őrzi a Falumúzeum, s a településen fogadja az érdeklődőket az Ádám Jenő zeneszerző, zenepedagógus szülőházában működő Emlékmúzeum is. Szigetszentmiklóson volt nyaralója vitéz Somogyvári Gyulának ("Gyula diák") a magyar rádió háború előtti igazgatójának. Bíró Lajos utazó, híres Afrika-kutató több évig élt itt, és a településen élt 19391944 között Erdei Ferenc is. A ma élő kiválóságok közül Glatz Ferenc akadémikus történész töltötte itt gyermekkorának egy részét. Kiemelkedő művészeti élet jellemzi a várost, ezt fémjelzi az Insula és Patak művészeti csoportok tevékenysége is. A városban élő művészek alkotásainak kiállítására méltó környezetet biztosít a magántulajdonú Patak Galéria. Szigetszentmiklóson található a több mint 100 darabból álló Molnár Imre alkotó tulajdonát képező citeragyűjtemény, mely megtekinthető a könyvtár épületében.

Turizmus

A városra mindinkább jellemző az idegenforgalmi és turisztikai élet fellendülése. A városkörnyék ártéri fűz- és nyárligetei, erdőinek maradványai és a Ráckevei-Duna-ág gazdag állat- és növényvilága sok látnivalót ígér az idelátogatóknak. Szigetszentmiklóson a horgászoknak és a vízisportot kedvelőknek is nagy vonzerőt képvisel a Soroksári-Duna partja, tele - főleg a fővárosi lakosság körében kedvelt - nyaralókkal. Most is gyönyörködhetünk itt a természet csodáiban. A vízityúkok, tőkésrécék, búbosvöcskök a nyaralók közelében úszkálnak. A közeli úszólápokon még ritka orchideafajok is élnek. A szabadidő kellemes eltöltéséhez biztosít lehetőséget a Kavicsbánya-tavak körüli üdülőterület is.

Forrás: Szigetszentmiklós város