Jogaink
Kisebbségi jogokra vonatkozó jogszabályhelyek
Az 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
(kivonat)
68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról
(kivonat)
25. § Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók:
a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok,
b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok,
c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok,
d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok.
A közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok
26. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve - a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - körzeti vagy helyi műsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több nyelvű sugárzással teljesíti. A nemzetiségi műsorok időtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati műsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveiről önállóan döntenek. E döntésüket - mely nem érintheti a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati műsorszolgáltató köteles figyelembe venni.
(2) Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a kuratórium a Testülettel egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.
95. § (5) A Testület a közszolgálati műsorszámok meghatározott arányát vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát pályázati feltételként írhatja elő, ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és a tájékozódás szabadsága, illetve a kulturális sokszínűség - valamennyi műsorszolgáltatást együttesen figyelembe véve - nem érvényesül. A Testület a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott jogosultságainak biztosítására heti legalább négy-, legfeljebb nyolcórányi műsoridőben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő közhasznú társaságot, mint nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatót műsorszolgáltatásra jogosítja fel, ha a pályázati felhívásban meghatározott vételkörzetben a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű tájékoztatási igényeinek kielégítése másképp nem biztosított.
lap tetejére46/1994. (IX. 30.) OGY határozat a Magyar Köztársaság országgyűlésének Házszabályáról
(kivonat)
40. § (1) Az Országgyűlés ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.
(2) Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett ülésnapot megelőzően egy nappal jeleznie kell. A tolmácsolásról az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.
(3) A nem magyar anyanyelvű képviselő részére - kérésére - folyamatos tolmácsolásról kell gondoskodni.
(4) Az Országgyűlés hivatalos iratait a nem magyar anyanyelvű képviselő részére - kérelmére - a képviselő anyanyelvére az Országgyűlés Hivatala lefordíttatja.
1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról
(kivonat)
Az anyanyelv használata
8. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány.
(2) A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét használhatja.
80. § (1) Ha nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során anyanyelvét kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni.
150. § (1) Jegyzőkönyv helyett jelentést lehet készíteni
a) a feljelentés kiegészítése során végzett meghallgatásokról,
b) a tanú kihallgatásáról, valamint a szemléről, a helyszínelésről, a bizonyítási kísérletről, a lefoglalásról és a motozásról.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha nem magyar anyanyelvű személy a kihallgatás, illetőleg a szembesítés során anyanyelvét kívánja használni.
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
(kivonat)
Az anyanyelv használatának biztosítása
8. § (1) A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet.
(2) A bírósági eljárásban mindenki anyanyelvét használhatja.
1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól
(kivonat)
2. § (5) Az államigazgatási eljárásban mind a magyar, mind a külföldi ügyfelek a törvény előtt teljes egyenlőséget élveznek, és ügyeiket minden megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Az államigazgatási eljárásban anyanyelvét szóban és írásban mindenki használhatja. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit nem érhet hátrány.
lap tetejére1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
(kivonat)
48. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők jelölésére és választására a Nek. tv.-t és e törvény rendelkezéseit az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel megfelelően alkalmazni kell.
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
(kivonat)
A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
5. § Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott választás alapján - anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven részesülhetnek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetve kollégiumi nevelésben. A nevelés, oktatás - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat.
9. § (5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelező és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. Kötelező tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, továbbá - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - matematika, valamint - a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével - idegen nyelv. Az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból kétféle, eltérő szintű követelmények alapján tehető vizsga.
48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
a) az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait,
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá
- jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot; a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,
lap tetejére130/1995 (X. 26.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról
(kivonat)
A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI (RÉSZTERÜLETEI) ÉS JAVASOLT ARÁNYAI
1. Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom)
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK OKTATÁSÁNAK SAJÁTOS ELVEI
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás a magyar oktatási rendszer szerves részeként működik. Ennek értelmében azzal alapvetően azonos tartalmú, azonos értékű és továbbfejleszthető alapműveltséget és esélyegyenlőséget kell biztosítania. Ezért a NAT-ban megfogalmazott követelmények a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatására is érvényesek.
A kisebbségi oktatás sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében törekszik:
az adott kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével az adott anyanyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátításának elősegítésére,
a népköltészet, a zene, a képzőművészet, a szokások és hagyományok megismertetésére és ápolására,
a történelmi hagyományok, az anyanyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására,
a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére,
az anyaország életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére,
a cigányság társadalmi felemelkedésének és beilleszkedésének elősegítésére.
A kisebbségi oktatásban másodnyelvként oktatható és tanítási nyelvként alkalmazható mind a tizenhárom magyarországi kisebbség anyanyelve.
A nemzeti kisebbségek oktatásának, nevelésének arra kell irányulnia, hogy az egyes pedagógiai szakaszoknak és oktatási típusoknak megfelelően lehetővé tegyen egy olyan nyelvoktatási szakaszt, melyben a kisebbségek nyelvét másodnyelvként tanítva elérhető az a tudásszint, melyre a kétnyelvű, illetve az anyanyelvű oktatás épülhet.
A népismeret az egyes kisebbségek kultúrájáról, történelméről és hagyományairól szóló legfontosabb ismereteket tartalmazó, a NAT műveltségi területeihez kapcsolódó tananyag. A nyelvoktató, a kétnyelvű, az anyanyelvű, a cigány felzárkóztató és az interkulturális oktatási programoknak tartalmazniuk kell a kisebbségi népismeret oktatását. A népismeret oktatása történhet a NAT műveltségi területeinek oktatásába integráltan, a cigány felzárkóztató vagy interkulturális oktatási programokba integráltan, illetve önálló tantárgyként.
Az anyanyelvű oktatás célja a teljes értékű kisebbségi oktatás biztosítása. Ebben az oktatási típusban a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv. Az anyanyelvű kisebbségi oktatásban biztosítani kell a magyar nyelv másodnyelvként történő tanítását.
A kétnyelvű kisebbségi oktatás célja, hogy kiegyensúlyozottan kétnyelvű nyelvi készségeket alakítson ki. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv és a magyar nyelv. A kisebbségi nyelven oktatott műveltségi területeket az iskolák helyi tantervei jelölik ki. Ebben az oktatási típusban a NAT műveltségi anyagának legalább a felét a kisebbségek nyelvén is oktatni kell.
A nyelvoktató kisebbségi oktatás célja, hogy dominánsan magyar nyelvű tanulók számára biztosítja anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását. Ebben az oktatási típusban a tanítási nyelv a magyar nyelv, a kisebbségi anyanyelv oktatása első osztálytól a NAT élő idegen nyelv tantervi követelményeinek figyelembe vételével történik. Az iskolák pedagógiai programja a kisebbségi anyanyelv mellett más élő idegen nyelvek oktatását is tartalmazhatja.
A cigány felzárkóztató oktatás célja, hogy elősegítse a cigány tanulók számára a NAT-ban, illetve a helyi tantervben szereplő, a tanulók korcsoportjának megfelelő követelmények teljesítését. A cigány felzárkóztató oktatás oktatási intézményekben, tanórai keretben vagy tanórán kívül folyó egyéni vagy csoportos program. Tartalmazhatja valamely cigány nyelv oktatását is a nyelvoktató oktatási típus követelményeinek megfelelően.
Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbséghez és a többséghez tartozó tanulók együtt sajátítsák el az adott kisebbség népismereti műveltségi anyagát és - a szülők igényeinek megfelelően - a kisebbségi nyelvet. Az interkulturális oktatás oktatási intézményekben folyó csoportos program, amely tanórai keretben segíti elő a kisebbségekhez tartozó tanulók sikeres iskolai pályafutását és társadalmi beilleszkedésüket. Amennyiben az interkulturális oktatás tanterve tartalmazza a kisebbségi nyelv oktatását is, a NAT élő idegen nyelvek oktatására megállapított tantervi követelményeit kell figyelembe venni.
Az iskolák pedagógiai programja az egyes pedagógiai szakaszokra eltérő kisebbségi oktatási típusokat is megállapíthat. A kisebbségi pedagógiai program alapján oktató iskoláknak valamelyik oktatási típust minden évfolyamon alkalmazni kell. A kisebbségi program alapján oktató iskolák tanterveiben a NAT által javasolt műveltségi területek közötti aránytól el lehet térni. A cigány felzárkóztató oktatás és az interkulturális oktatás kombinálható a nyelvoktató oktatással is. Ennek során ezen tanulók fogyatékosságainak lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók:
1976. évi V. törvény a közművelődésről
(kivonat)
9. § Az állam a nemzetiségekhez tartozó magyar állampolgárok művelődési lehetőségeit anyanyelvi nemzetiségi kultúrájuk szabad művelésének támogatásával is biztosítja. Az állam elősegíti, hogy a nemzetiségek közművelődési tevékenységükkel is hozzájáruljanak hazánk és a környező országok kapcsolatainak elmélyítéséhez.
1982. évi 17. törvényrendelet az anyakönyvről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
(kivonat)
22. § (1) A házasságkötéskor a házasuló anyanyelvét használhatja.
(2) Ha a házasuló vagy a tanú, illetőleg ezek egyike a magyar nyelvet nem beszéli, továbbá, ha az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú, illetőleg ezek egyike által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.
(3) Nem lehet tolmács a házasuló és házasuló egyenesági rokona.
(2) A kérelemhez csatolni kell a külföldön lakó és tartózkodó házasulónak az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető) előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy tervezett házasságának legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a családi és utónevet, a születés helyét és idejét, a családi állapotot, a szülők családi és utónevét, továbbá a nyilatkozó lakóhelye és állampolgársága is megállapítható belőle.
(4) Az anyakönyvbe azt a családi és utónevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a születés, a házasságkötés vagy a haláleset időpontjában megillette. Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, a nemzetiségi utónevekkel kiegészített Magyar Utónévkönyvbe felvett, a gyermek nemének megfelelő utónevet szabad. A Magyarországon élő nemzetiségiek, illetőleg nemzetiségi anyanyelvűek - a nemzetiséghez tartozás igazolása nélkül - a nemzetiségnek megfelelő utónevet viselhetnek.
lap tetejére1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról
(kivonat)
2. § (1) Az elítélttel szemben csak az ítéletben és a törvényben meghatározott joghátrányok alkalmazhatók.
(2) Az elítélt jogosult
a) az anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven megismerni a jogaira és a kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket; a magyar nyelv nem tudása miatt nem érheti hátrány;
b) a büntetés végrehajtása során anyanyelvének használatára;
1976. évi 15. törvényerejű rendelet a könyvtárakról, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 17/1976. (VI. 7.) MT rendelettel
(kivonat)
Vhr. 17. § (2) A közművelődési könyvtár az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása során
a) figyelembe veszi az állampolgárok foglalkozási, képzettségi, korosztályi és anyanyelvi összetételét;
Vhr. 26. § (1) A nemzetiségi lakosság anyanyelvi irodalmi ellátását - a művelődési és közoktatási miniszter által a könyvtár felügyeletét ellátó tanáccsal egyetértésben kijelölt - nemzetiségi alapkönyvtárak segítik.
lap tetejére100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
(kivonat)
(4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatantárgyakból kötelező vizsgát tenni:
- magyar nyelv és irodalom,
- történelem,
- anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek,
- matematika,
- idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbség oktatásban résztvevők kivételével.
137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
(kivonat)
1. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről.
2. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással - az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet a tanító, a konduktor-tanító és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekről
(kivonat)
2. § (1) A tanító és a konduktor-tanító, továbbá az óvodapedagógus alapképzésben főiskolai végzettség, illetőleg tanítói, konduktor-tanítói, valamint óvodapedagógusi szakképzettség szerezhető.
(2) A tanítói, konduktor-tanítói szakképzettség megszerzésére felkészítő szakok:
b) "nemzetiségi-tanító" szak, (a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 42. §-ában foglaltak figyelembevételével a kisebbségek által használt nyelv megjelölésével) amelyen szerzett képesítés jogosít az iskolai oktatás 1-4. osztályában magyar nyelven valamennyi műveltségi terület (tantárgy) oktatási-nevelési feladatainak ellátására, valamint a kisebbségek által használt nyelven oktatott tantárgyak (1-6. osztályban a kisebbségi anyanyelvi nevelés; 1-4. osztályban a kisebbségek által használt nyelven oktatott környezetismeret, ének-zene, testnevelés) tanítására.
(4) Az óvodapedagógusi szakképzettség megszerzésére felkészítő szakok:
b) "nemzetiségi óvodapedagógus" szak, (a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 42. §-ában foglaltak figyelembevételével a kisebbségek által használt nyelv megjelölésével) amelyen szerzett képesítés az óvodás gyermek magyar és a kisebbség anyanyelvű nevelésére jogosít.
A NEMZETISÉGI TANÍTÓI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szak megnevezése: nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) tanító.
2. A képzési cél: olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában képesek az általános iskola 1-4. osztályában valamennyi műveltségi terület oktatási-nevelési feladatait, az 1-6. osztályban pedig a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatait ellátni.
A nemzetiségi tanítót nemzetiségi értelmiségként jellemzi, korszerű általános műveltség, társadalmi érzékenység, anyanyelvi kultúrájának megismerésére szolgáló nyelvismeret, közösségi felelősségérzet és feladatvállalás, a permanens művelődés igénye és képessége, az egyetemes emberi és nemzeti, nemzetiségi értékek, az erkölcsi normák tisztelete; rendelkezik a nemzetiségi anyanyelvi neveléshez, a nemzeti és nemzetiségi identitás elmélyítéséhez szükséges gyakorlati készségekkel, jártasságokkal.
3. A végzettség szintje
3.1. Nemzetiségi tanítói képesítés főiskolai szintű képzés keretében szerezhető.
3.2. A képzés időtartama: négy tanév, az óraszám nappali tagozaton 3200 óra.
3.3. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: nemzetiségi tanító.
A nemzetiségi tanítói képesítés jogosít az iskolai oktatás 1-4. osztályában magyar nyelven valamennyi műveltségi terület (tantárgy) oktatási-nevelési feladatainak ellátására, valamint a nemzetiségi nyelven (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) oktatott tantárgyak (1-6. osztályban nemzetiségi anyanyelvi nevelés, 1-4. osztályban nemzetiségi nyelven oktatott környezetismeret, ének-zene, testnevelés stb.) tanítására.
A NEMZETISÉGI ÓVODAPEDAGÓGUS SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szak megnevezése: nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) óvodapedagógus.
2. A képzési cél: olyan értelmiségi óvodapedagógus szakemberek képzése, akik jól megalapozott általános és szakmai műveltségük, fejlett óvodapedagógiai képességeik, ön- és emberismeretük, gyermekközpontú, érzelemgazdag beállítódásuk birtokában - a családdal és a társadalmi környezettel együttműködve - alkalmasak az óvodás gyermek tudatos fejlesztésére, nevelésére, az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére, a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatainak ellátására.
A nemzetiségi óvodapedagógust jellemezze a korszerű általános, szaktudományi és a nemzetiségi anyanyelvi neveléshez, a nemzeti és nemzetiségi identitás elmélyítéséhez szükséges pedagógiai képesség, amelyet alkotó módon tud alkalmazni.
Jellemezze magas szintű nyelvismeret, társadalmi érzékenység, közösségi feladattudat, permanens művelődés igénye és képessége.
3. A végzettség szintje
3.1. A nemzetiségi óvodapedagógusi képesítés főiskolai képzés keretében szerezhető.
3.2. A képzés időtartama: három év, az óraszám nappali tagozaton 2780 óra.
3.3. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: nemzetiségi óvodapedagógus. A nemzetiségi óvodapedagógusi képesítés az óvodás gyermek magyar és nemzetiségi anyanyelvű nevelésére jogosít.
138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
(kivonat)
15. § (1) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a közalkalmazotti törvényben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak mellett a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint illetménypótlék jár, illetve illetménypótlék adható.
(2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok járnak:
f) nemzetiségi pótlék annak, aki kisebbségi nyelvű óvodában, iskolában állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában kisebbségi anyanyelven nevelő, illetve nevelő és oktató munkát végez;
lap tetejére
47/1990. (IX. 15. ) Korm. rendelet a művelődési és közoktatási miniszter feladat- és hatásköréről
(kivonat)
4. § A művelődési és közoktatási miniszter
a) ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű oktatásával, kultúrájuk ápolásával kapcsolatos állami feladatok központi irányítását,
b) közreműködik a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint az anyaországok közötti oktatási és kulturális kapcsolatok fenntartásában,
19/1995. (XII. 13. ) BM rendelet a rendőrségi fogdák rendjéről
(kivonat)
2. § (8) A fogvatartott a fogdába történő befogadásakor jogosult anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven írásban, ha indokolt, szóban megismerni
a) jogait és kötelességeit, azok gyakorlásának módját,
b) a fogda napirendjét,
c) a panasz és a kérelem előterjesztésének módját,
d) a fegyelmi vétségeket, a kiszabható fegyelmi fenyítéseket, azok időtartamát, a jogorvoslat lehetőségeit.
19. § (2) Az írásos napirendet a mindenkori fogvatartott anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven minden zárkában el kell helyezni.
27. § (1) Fegyelmi vétséget követ el és fegyelmi fenyítéssel sújtható az a fogvatartott, aki jogszabályban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi, más fogvatartottat kötelességszegésre hív fel, vagy jogaik gyakorlását, kötelezettségeik teljesítését akadályozza, így különösen:
a) befogadáskor kötelező orvosi vizsgálatnak magát nem veti alá,
b) a fogda rendjét, napirendjét megszegi, vagy a többi fogvatartottat a fogdarend megsértésére hívja fel, illetőleg részt vesz a fogdarend csoportos megsértésében,
c) a többi fogvatartottat az étkezés csoportos megtagadására hívja fel,
d) a látogató fogadására, a levelezésre, a magánál tartható tárgyakra vonatkozó előírásokat megszegi.
(4) A fegyelmi eljárást - az anyanyelv használata jogának biztosítása mellett - a fegyelmi vétségnek a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomására jutásától számított 5 napon belül kell lefolytatni. Ennek során a határozat meghozatala előtt a fegyelemsértőt meg kell hallgatni és meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A fegyelmi határozatot - a panaszjogról való tájékoztatással - ki kell hirdetni, és ennek megtörténtét a fegyelmi lapra kell rávezetni. A határozat egy példányát a fogvatartottnak kézbesíteni kell.
22/1994. (X. 21.) BM rendelet a választási munkacsoportok feladatairól
(kivonat)
6.§ (3) A fegyelmi eljárásban a fogvatartott az anyanyelvét vagy az általa ismert más nyelvet használhatja, a fegyelmi eljárással kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e nyelven jogosult megismerni.
11/1996. (X. 15.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről
(kivonat)
(3) A fegyelmi eljárásban a fogvatartott az anyanyelvét vagy az általa ismert más nyelvet használhatja, a fegyelmi eljárással kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e nyelven jogosult megismerni.
lap tetejére20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről
(kivonat)
(3) Az írásbeli vizsga helyett a vizsgabizottság vezetőjének engedélye alapján szóbeli vizsgát tehet az, aki:
a) a magyar nyelvet nem anyanyelvi szinten beszéli, illetőleg érti;
5/1978. ( XII. 12.) KM rendelet a könyvtári rendszer szervezetéről és működéséről
(kivonat)
VIII. A nemzetiségi alapkönyvtárak
22. § A nemzetiségi lakosság anyanyelvi irodalommal való ellátását segítő nemzetiségi alapkönyvtárak (R. 26. §) körét és működési területét az 5. számú melléklet tartalmazza.
23. § A nemzetiségi alapkönyvtár
a) állományt alakít ki az adott nemzetiség nyelvén írt gyermek- és szépirodalomból, a szakirodalmi művekből és folyóiratokból, továbbá a bármely technikai eljárással készült egyéb könyvtári dokumentumokból,
b) könyvtári állományát helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, valamint letét útján az olvasók rendelkezésére bocsátja,
c) az anyanyelvi irodalomban való tájékozódást szakmai-módszertani tanácsadással segíti,
d) a könyvtári dolgozók részére szakmai tanfolyamokat szervez,
e) segíti az oktatási és a közművelődési intézmények munkáját,
f) szakmai és kiadványcsere kapcsolatokat tart fenn külföldi könyvtárakkal.
24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
(kivonat)
Az alapműveltségi vizsga tantárgyai és vizsgarészei
3. § (1) A vizsgázónak legalább hat - három kötelező és három választott, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek négy kötelező és kettő választott - vizsgatantárgyból kell számot adni tudásáról. A választható tantárgyakat - ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik - a megadott tantárgycsoportokból kell kiválasztani (a továbbiakban: kötelezően választható tantárgyak).
(2) A kötelező vizsgatantárgyakból - ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik - minden vizsgázónak számot kell adni a tudásáról. A kötelező vizsgatantárgyak a következők:
a) magyar nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli),
b) matematika (írásbeli),
c) történelem és társadalmi ismeretek (írásbeli és szóbeli),
d) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásban résztvevőnek (írásbeli és szóbeli).
(9) A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű alapműveltségi vizsgán - beleértve az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatantárgyat - legalább két vizsgatantárgyból a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén kell vizsgázni.
21. § (1) A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként
a) hatvan perc,
b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén, kilencven perc,
c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén, kilencven perc.
3/1980. (X. 25.) MM rendelet az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról
(kivonat)
1.§ (2) Akinek az anyanyelve nem magyar, a magyar nyelvből mint idegen nyelvből tehet vizsgát.